Korábban nem is gondoltam volna, hogy egy napon még alapvetően sci-fi, vagy még inkább horror sorozatról fogok írni, méghozzá elismerően.
Az Addiktívon nem véletlenül nem írunk némely népszerű, műfajában a sci-fi, fantasy, esetleg horror sorozatról, mi inkább a drámákat, vígjátékokat, dokumentum filmeket illetve a krimiket szeretjük. Nyilvánvalóan elismeréssel adózunk, sőt egyenesen rajongunk némely ezen kategória határán kívül eső sorozat klasszikusért, mint amilyen például a Twin Peaks is. Mindenesetre már évek óta nem volt olyan sorozat, ami a kedvenc műfajainkon kívülről érkezett, most a Stranger Things-el újra belelkesedtünk és nem alaptalanul.
A 80-as évek csodálatos hangulata
A 80-as évek nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában is egy nehéz évtized volt, zűrös idők jártak, borzasztó volt a divat, és a zenét illetően is mondhatni megoszlanak a vélemények (szintetizátor!). Azonban a Stranger Things egyértelműen a 80-as éveknek fejezi ki hódolatát.
A sorozat 1983-ban, Indiában játszódik, a történet középpontjában egy csapat gyerek áll. Egyikük, Will különös körülmények között eltűnik és a srácok a keresésére indulnak. Miközben a barátjuk után kutatnak, egy 11 nevű furcsa kislányra bukkannak. A lány amellett, hogy beszélni nem tud, különleges képességek birtokosa, aki hamar kiderül, hogy többet tud az eltűnt fiú hollétéről, mint bárki más. A háttérben titokzatos, természetfeletti erők dolgoznak, aminek mások is áldozatául esnek. Miközben fogalmunk sincs, pontosan ki is áll az egész mögött és hova is tűnnek a semmiből a gyerekek, Will próbál kapcsolatba kerülni anyjával, fényekkel és hangokkal, hogy tudassa vele: még életben van, azonban veszély fenyegeti. A sorozat lezárása hagyott néhány nyitott kérdést, amelyekre csak a második évadban kapunk választ: igen, lesz folytatás.
A sztori narratívája mintha csak Stephen Kingtől származna. A képi világot pedig mintha Spielbergnek köszönhetnénk. Az első epizódban pedig a gyerekek játéka kissé a Jumanjira, a 90-es évek remek filmjére emlékezetet. Maga az alap felállás pedig az Állj Mellém-re. Rengetek utalás, ami biztos sokakat meg fog érinteni.
Néhány érdekesség a Stranger Thingsről
Nagyon nehéz a sorozatról spoiler mentesen írni, ezért a történet részletes elemezgetése helyett következzék néhány kedvcsináló tény, főleg néhány érdekes utalás:
- Számos utalás van többek között a sorozatban Stephen Kingre. Például a hullaházban őrködő rendőr King egyik ismert regényét, a Cujo-ot olvassa. Ráadásul a sorozat logójában használt betűtípus nagyon hasonlít a könyv 1980-as kiadásánál használttal.
- Minden epizódnak egy olyan egyedi posztere van, amit egy horror/sci-if/paranormális klasszikus ihletett.
- A Hawkinsi Rendőrség arculati elemei, azaz a járművek címkézése, és a rendőrök öltözéke azonos azzal, amit a Cápa és a Cápa 2-ben használtak.
- Winona Ryder 1971-ben született, tehát a való életben 12 éves volt abban az időben, amikor a sztori játszódik. A fő gyerek karakterek is éppen 12 évesek a Stranger Thingsben.
Na de milyenek a színészek?
A Stranger Things egyik legnagyobb erényének a kiváló casting tűnik. Minden gyermek szereplő extrém erős alakítást gyújt, különösen az Elle-t alakító Millie Bobby Brown. Néha egyértelműen ellopta a showt.
Természetesen a kétségbeesett anyát alakító Winona Ryder alakítása mellett sem lehet szó nélkül elmenni, akinek szinte félelmetes reakciói mégis természetesnek hatnak a körülményeket tekintve. Úgy tűnik Winona “érzi” az újhullámos sorozatokat, mert legutóbb a Mutassatok egy hőst című remek politikai sorozatban alakított nagyszerűen. Egyesek szerint már-már túljátssza magát, amit mi határozottan nem osztunk, de a sorozatban láthatóan David Harbour, a seriff volt az ellenpólus impulzív játékának tompítására.
Számomra a kedvenc karakter egyébként a random felbukkanó bajszos tanár volt: aki szinte mindig csak akkor jelent meg, ha egy bonyolult fogalom magyarázatra szorult. Szóval az ideális tanár karakter, olyan “pedagógus”, aki sokaknak megadatott, de talán sokaknak nem.
Stranger Things az év sorozata?
Annyira erős hatással volt ránk a sorozat, hogy komolyan elgondolkodtunk, hogy vajon majd a 2016-os sorozat toplistában kiüti-e az eddigieket? Ebben a pillanatban erre igen nagy esélyt látunk, rövid cikkünkben arra igyekeztünk rámutatni, hogy a Stranger Thingset a kis dolgok összessége teszi naggyá.
A sorozat valami olyasmi, ami egyszerre friss, és mégis mintha már láttad volna, de már csak homályosan emlékszel. Így a sok rémület mellett mégis boldog leszel, hogy felfedezted.
