Sally Rooney története nem érte be annyival, hogy könyv formában zsebelje be az elismeréseket. A Normális emberekből megismert Marianne és Connell a Hulu sorozatában elevenedik meg újra, egészen az első fejezettől. A könyvből készült adaptáció viszont mást hozott, mint amit vártam.
A könyv
Sally Rooney regénye a tavalyi év legjobbja volt nekem. Emlékszem, amikor megláttam egy blogposztban, és három sornyi leírás olvasása után (…és az a borító grafika!) már ott is voltam a könyvesboltban, hogy megtaláljam, akkor még a Szépirodalom szekció mélyén eldugva. Pedig mennyire menő, amikor csak ennyi egy könyvön az ajánlás: Az év regénye.
Imádtam olvasni. Tipikusan az a könyv, amibe a szőnyegen fekve, párnákkal és pokróccal lehet igazán belehelyezkedni. Pedig tényleg nem szól másról, mint egy “első szerelemről”.
Sablonos történetnek tűnik, de aztán mégis ez lett az a könyv, amit a legtöbbeknek kölcsönadtam. Ha a sztori elsőre annyira nem is nyűgözte le őket, a stílusában, részletekben vagy csak azzal, hogy “olvastatta magát” – mindenki talált benne valamit.
Bámulatos és bölcs fejlődésregény, egy magasfeszültséggel lesújtó első szerelem története.
– Fogalmam sincs, miért tetszett ennyire. – fogalmazta meg az egyik kolléganőm tökéletesen a hatást. Egyszerűen csak van benne valami. De mégis mi?
A SOrozat
Amikor megláttam, hogy a könyvből sorozat készül, nem számítottam túl sok jóra. Bár a trailer alapján átjött, hogy érzésben van benne közös, az arcok is ismerősnek tűntek, de a “könyv mindig jobb”, úgyhogy nehezen tudtam elképzelni, hogy hozza a normálisemberes világot, amit megfogalmazni is nehéz.
Szerencsére tévedtem. A sorozat is olyan, amit egyből lehet szeretni egy csomó ok miatt.
Például itt van máris öt, amiért érdemes akkor is belecsapni, ha nem olvastad a könyvet.
1. Semmihez sem hasonlít igazán
Több kritika megpróbálja valami mellé tenni, hiszen lehetne akár (a kezdetekben) tini sorozat, lehetne egy szimpla romantikus dráma, de annyira kár lenne bármivel is összemérni. A történet nem illeszkedik a tipikus ívekhez, nem jellemző az extra, hatásvadász részlet, csak annyit kapunk, amennyi az adott pillanat érzését a legjobban átadja.
2. OLYAN NORMÁLIS
De akkor miről is szól a Normális emberek? Azokról az érzésekről, amik még ismerősek lehetnek, amikor először érezzük, hogy “csak úgy” fontos lesz valaki. Vagy amikor megismerünk valakit, aki nem normális – a szó legpozitívabb értelmében. És onnantól minden normális csak a sablonost hozza.
A sztori átlagos, de mélyebbről meríthet, borzasztóan könnyű vele kapcsolódni.
A történet a helyére rakja, hogy a tinédzserkori érzéseink soha nem hagynak el minket. Átalakulnak, elhalványulnak majd újra felerősödnek. De ezek az érzések a részünkké válnak, a felnőttkori érzéseink alapjait képezik.
Anne Helen Petersen, BuzzFeed
3. FINOMAN SZERETHETŐ
Az egyik finom faktor egyértelműen a zene. Ahogy említettem, a sorozat nem igazán hasonlítható máshoz, zenében sem próbál nagyon valamilyen lenni. A pillanathoz igazodva random válogat, ami tökéletesen simul az érzékenyebb jelenetekhez is.
A főszereplő pár is nagyon működik, mivel nem agyonhasznált színészekről van szó (sőt), könnyedén épülnek a könyvben épített karakterek: a felsőosztálybeli, kirekesztett, könyvimádó és szarkasztikus lány, és a sármos, közkedvelt, önálló fiú. Amit mondani akar, az sem túl szofisztikált, ezért is mentes a tipikus filmes, sorozatos húzásoktól: egyszerűen csak két ember látunk, akik igazán szeretik egymást.
A teljes képhez pedig Írország az igazi fűszer, ahogy a könyvben, itt is sokkal szerethetőbbé teszik az egész narratívát a kisvárosi képekkel.
Lehet, hogy ez is csak egy love story, de a minősége átlag feletti – bevon, és eléri, hogy akkor is feszülten figyeld, amikor éppen semmi sem történik, csak egymásra néznek a főszereplők vagy titokban összeér a kezük. A részletekben rejlenek az igazi finomságok.
4. nem drámázik, feszültséget teremt
A történetben talán az egyik legizgalmasabb dinamikát az adja, hogy folyamatosan változik, ki van épp a nyerőbb pozícióban. A történet elején Marianne, bár gazdag családból származik, a középiskolában magányosan, barátok nélkül éli túl a mindennapokat, míg Connell a menő focista, hiába szegény családból származik, ő a suliközösség egyik oszlopos tagja.
Majd az egyetemen fordul a kocka. Marianne új fejezete egy felpezsdült társasági életet és olyan státuszt hoz, amiről a fiú az új városba érkezve időközben lecsúszott. A különbözőségek folyamatosan jelen vannak valamiben, akár csak abban, hogy éppen az egyik jobban akarja a másikat, amivel olyan, mintha az időzítés valahogy mindig rossz lenne.
Ezek a viszonyulások több, a felszín alatt megbújó feszültségnek adnak táptalajt, miközben időben, térben is kapcsolgatunk, hogy a teljes puzzle mindig nagyon megkeveredjen, amiközben minden változik, csak a két főszereplő helyét kelljen megkeresni benne. Már amikor megtaláljuk.
5. INTIM
Ha nem olvastad a könyvet, könnyen zavarba jöhetsz attól, hogy mennyi szexjelenetet látsz már az első részekben. Több cikk is kiragadta csak ezeket, de a kontextusban sokkal inkább értelmet nyer. Ha viszont olvastad a könyvet, akkor már tudod, hogy ott is központi szerepet kapott a testiség, a mindent felülíró kémia, amit a sorozatban is megtartottak a helyükön.
A két karakter rengeteg dologban különbözik egymástól, mégis van két fix közös pont: mindketten átlag feletti intelligenciával rendelkeznek, nagyon hasonlóan gondolkodnak és az, hogy rettentően vonzódnak egymáshoz.
Ez pedig mágnesként vonzza őket. A beszélgetések alkalmával jönnek rá, hogy senki más előtt nem tudnak úgy megnyílni, és a vonzalom is ennek a különleges kötődésnek a szerves része. Ez adja a valódi intenzitását a kapcsolódásuknak, ami a tér-idő ugrálásokkal sem múlik el igazán. Az igazi sorsfordító pillanataik vagy a hálószobában, vagy a könyvtárban történnek velük.
Kezdj bele!
És ez csak öt faktor azokból, amitől a Normális emberek igazán normálisemberes lett, és amiért annyian szerethetik. Akár olvastad a könyvet, akár nem, kezdj bele ebbe a nem tipikus love storyba, ha érdekel, hogy a normális emberek hogyan keresik a helyüket a nem annyira normális világban, másokkal kapcsolódva.
