Detectorists – Tisztelgés a nördök előtt

A Detectorists című sorozat kapcsán a sommás véleményemet nem bonyolítanám túl: Imádtam minden percét!

Az eredetileg IT világából származó pejoratív nörd szó már átszivárgott az élet egyéb területeire is, és olyan megszállott embereket jelöl, akik valamilyen nem szokványos hobbiért rajonganak. Gyakran nagyon intelligensek, de társadalmilag mégsem elfogadottak, mert rajongásuk tárgya a többség számára szokatlan, érthetetlen, sőt estenként nem kerülik el őket az előítéletek sem.

Szinte végtelen típusú nörd van, a klasszikus a számítógép buzi, vagy a régies hobbi, a bélyeggyűjtés hódolója, esetleg orchidea megszállott, rádió amatőr (ma már lehet nem is, de középiskolás koromban és korábban menő hobbi volt). És van, aki a megfelelő eszközök birtokában (fémkereső) a földben rejlő kincseket, történelmi ereklyéket kutatja, azon belül is a fémeket, ők a fémkeresőzők. A Detectorists című sorozat két, ezt a remek hobbit űző barátról, Andy-ről és Lance-ről szól.

Kicsit szomorkás, de mégis vicces sorozat

Sokakban élhet az a tévképzet Magyarországon, hogy a brit sorozat termés kimerül a Sherlock-ban, vagy Doctor Who-ban, de szerencsére a kínálat sokkal izgalmasabb és sokszínűbb, ennek remek példája a Detectorists.

A műfajt elég nehéz meghatározni, de igazából lényegtelen is, ha azt mondom a sorozat kellemes, eléggé pontosan leírtam, hogy mire számíthatsz . Egy eléggé egyszerű történetet mesél el az első évad Andy-ről és Lance-ről. Ezért, valamint a harminc perces egységek miatt kiváló időtöltés lehet egy álmos vasárnapra. A helyszín magával ragadó, csendes vidéki Anglia, megfűszerezve néhány extrával, például egy bolond gazdával. Másrészt a párbeszédek nagyon viccesek, idén még kevés hasonló ilyen jól megírt sorozathoz volt szerencsém.

Fém helyett valami mást keresnek

A két főszereplő Andy és Lance a Danebury Metal Detecting Club “megbecsült” tagjai. Mindig a mezőket és az útszéleket róják és sohasem adják fel a reményt, hogy valami jelentős kincsre bukkannak. Így esik, hogy egy napon arra a következtetésre jutnak, miszerint az egyik angolszász király sírja a közelükben lehet. Ettől a pillanattól kezdve mindent a “nagy küldetésnek” rendelnek alá. A talán csak a fejekben létező kincsre persze mások is fenik a fogukat, így színre lép a rivális fémkeresőklub és egy bájos egyetemista lány, Sophie is. A történelem szakos lány elég sok kalamajkát okoz Andy párkapcsolatában, de még a Lancel való barátságában is. Míg néztem a sorozatot belém hasított a gyanú: Andy és Lance valami mást keresnek, nem is kincset, talán a menekülés útját a zord mindennapokból, az élet nehézségei elől.

A Detectorists-ot a tehetségese Mackenzie Crook írta, rendezte, és ő a főszereplő is. És talán nem annyira meglepő módon maga is fémkeresőző. Szerencsére a sorozat 2016-ban folytatódik.

A sorozat zenéje mellett sem mennék el szó nélkül, de helyettem szóljon a Detectorists dala:

 

The Leftovers

Képzeld el: két gyerek, férj, reggeli felfordulás – azt kívánod, bár inkább egyedül lehetnél. Ugye ismerős? Aztán csattanások, sikolyok és kiborult narancslé az asztalon. Nora Durst, akinek látszólag mindene megvolt, egy csapásra elveszít mindent: az egész családja, aki nemrég még a konyhaasztalnál reggelizett, köddé vált, akárcsak a népesség 2%-a. Egy pillanat alatt tűntek el emberek, ezzel nem kis káoszt okozva Mapleton városában.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük