OITNB: A börtöndráma sötét királynője

Történt valami a sorozattal. Az első évad bezsebelte az elismeréseket, lenyűgözte a sorozatgurukat és évadról-ávadra mutatott valami újat, ami miatt érdemes volt kitartani. Majd jött a negyedik évad és már-már kihívás volt az első részeken átverekednünk magunkat. Viszont van egy jó hírünk: van egy rész, ami után nincs megállás. A lenti leírást inkább szánom kedvcsinálónak, mint spoilerektől hemzsegő részletes kritikának, így nyugodtan végigolvashatja az, aki csak pár részt látott a sorozatból.

OITNB dióhéjban

Miért szerettük meg 3 éve az Orange Is The New Black-et? Sokan alapból elzárkóznak a női börtönös sztoriktól, pedig ezt aztán tényleg nem lehet egy skatulyába se betenni. Üde, szórakoztató, mégis drámai mélységekig képes lemenni. A sorozat elején Piper Chapman mellé szegődhetünk, aki egy szerencsétlen drogügylet miatt a litchfield-i női börtönben találja magát. Adott egy szőke, kékszemű, túl kedves és intelligens szomszéd lány, akinek villámgyorsan fel kell öltenie egy új személyiséget, olyat, ami megvédi őt és valamelyest segíti őt beilleszteni a rendszerbe. Az alapsztori valódi tapasztalatokra épít, de a hamisítatlan OITNB érzést nem is a Piper vonal adja, hanem az a rengeteg történet és visszaemlékezés, amiken keresztül megismerhetjük a börtönlakókat.

Bővebbesen a sorozatról itt olvashatsz.

Ezért daráld le a 4. évadot

Az első évaddal befészkeltük magunkat a börtön rácsai mögé, megismertük, kikkel állunk szemben, mik is a börtönszabályok. Már fejben megszűntünk emberként létezi – de nőként biztosan – megtapasztalhattuk, mennyire lehetetlen normális kapcsolatot létesíteni odabentről a külvilággal. Sok drámai szálon verekedtük át magunkat, de emellett jutott bőven amolyan OITNB-féle humor is, hiszen mégiscsak vígjátéksorozat is. A második, harmadik évaddal rabok jönnek-mennek, fejlődnek a korábbi karakterek, de többnyire Piper marad a középpontban, hozzá futnak be a szálak. Majd főhősünk megindul a lejtőn, kihátrál a fókuszból, miközben a 4. évadra valódi anti-hőssé válik. És itt nő fel egy új szintre a sorozat és megmutatja sötétebb arcát.

landscape-1458225609-oitnb-s4-litchfield-031716

Miért ne add fel te sem a 4. évadot?

Az eleje felszínesnek és laposnak tűnhet, de a 8-9 rész után már annyira a helyére kerül minden, hogy onnantól minden része kincs. Az évadban általánosságban megfigyelhető, hogy a rész eleje gyengébben kezd és vontatottan jutunk el a középéig, ahol már nagy eséllyel alig figyelünk. Majd kicsit belehúz a sztori és váratlan csattanóval jutalmazza azokat, akik eljutottak az utolsó jelenetekig. Sőt, itt sem érdemes megállni, hiszen például olyan zenéket hallhatunk a stáblista alatt, mint ez.

Piperből nem kapunk annyit, ami kifejezetten pozitívan hat a sorozatra, cserébe átélhetünk egy csomó megható, mélyebb sztorit, régi visszatérőkkel és új beköltözőkkel. A kedvencem a Lolly, aki egy fontos drámai szerepet kapott, még ha az elején nem is vesszük túl komolyan.

A negyedik évad fő motívuma a düh és a lázadás. És sejthetjük, mennyire kezdvező ez, ha őrült elmékkel párosul. Az évad egyik fő konfliktusához fogtak egy eddig sem túl népszerű elemet és csavartak rajta: lecserélték az őröket. A veterán katonák megjelenésével megelevenedik előttünk a stanfordi börtönkísérlet, a hatalmukkal csúnyán visszélő őrök pedig még jobban megkeserítik a börtönlakók mindennapjait.

OITNB_season4

Ha ezek után úgy érzed, hogy nincs kedved egy érzelmi hullámvasúthoz, akkor is adj neki egy esélyt, mert a sötétsége ellenére van benne egy jóleső töltet, amit szavakkal nehéz lenne átadni és amire igazán kevés sorozat képes. Az évad elkeseredett hangja nem olcsó érzelemhajhászat, hanem segélykiáltás a rendszer ellen. A Netflix okosan felépített sorozata továbbra is erőteljes, zseniális és minden erőfeszítés nélkül osztja a pofonokat. Kár lenne kihagyni.

Orange Is The New Black - 3.évad