Manhattan: Az emberi pusztítás drámája

manhattan pilot

A méltatlanul hanyagolt 2014-es sorozatok egyike a Manhattan, ami voltaképpen a Manhattan terv hétköznapi drámáit hivatott bemutatni. Valójában az emberi találékonyság és az ember okozta legnagyobb pusztítás története egy különleges hangulatú dráma sorozatban.

A Manhattan terv célja az volt, hogy a második világháború alatt az amerikaiak a németektől gyorsabban fejlesszenek ki atombombát. A projekt egyik helyszíne az amerikai sivatagban volt Új-Mexikóban, ahol több ezer embert zsúfoltak össze, akik többsége nem is sejtette mi az egész célja. A Manhattan című sorozat róluk szól.

Petri csészébe dobott tudósok, és hétköznapi emberek

A várost a Manhattan terv igazgatója, maga Robert Oppenheimer választotta ki. Nem kis részben azért Los Alamosra esett a választás (ahol eredetileg csak egy régi fiúiskola működött), hogy fizikailag minél jobban el legyenek szigetelve a külvilágtól, biztonságban legyen a nagy titok. Sokáig még az USA alelnökökének sem volt fogalma arról, hogy mi folyt ott.

manhattan

A bent lakók csak engedéllyel távozhattak és csak igen rövid időre. Ahogyan a sorozatban is láttuk, mindent megfigyeltek, ami a kiment és ami bejött a városba, a telefonhívásokat, a leveleket: egy titkos megfigyelő államként működött Los Alamos. Ráadásul a lakók rozoga házakban (vagy inkább barakkokban) életek, ahol papírvékonyak voltak a falak, magyarul mindenki tisztában volt a többiek magánéletével. Érdekes ellentmondás: a titkos városban senkinek nem lehettek titkai. A sorozat jelentős részben azt boncolgatja, hogy mit tesz a titkolózás a családokkal és házasságokkal.

A drámát a karakterek különös helyzetbe helyezése adja. Hogyan élhettek, miután kiszakították őket megszokott közegükből és rejtélyes kihunyt vulkánon álló városba kerültek? Ráadásul a tudósok miután a munkából hazatértek nem mondhatták el a feleségeiknek, hogy mit dolgoznak. A történet kereteit tehát a történelem és a tudomány adják, de a Manhattan nem egy dokudráma, hanem a különös helyzetbe került emberek drámája.

A másik alap konfliktus arra a valós helyzetre épül, hogy 1944-re kiderült a bomba nem fog működni. Az a szerkezet, amibe minden energiájukat és erőforrásukat beleölték (konkrétan kétmilliárd dollárt) . A Manhattan terv minden részvevője számára rémisztő pillanat lehetett. A sorozat hűen adja vissza ennek krízisét.

Egyébként eléggé érdekes érzés lehet úrrá rajtunk az alap konfliktus miatt végig a sorozatban. Szurkolunk a karaktereknek, hogy sikerüljön megoldaniuk a problémáikat, de ez eléggé ambivalens érzéseket okozhat bennünk: hiszen tudjuk mi a ténykedésük végső célja.

Nem tudósos karakterek

A sorozat egyik főszereplője Dr. Frank Winter, egy fiktív (de valójában valódi személyeken alapuló) karakter. Frank zseniális elméleti magfizikus, aki szinte nem is alszik, annak érdekében, hogy minél hamarabb elkészüljön a bomba. Eléggé mániákusan ragaszkodik az elképzeléseihez, hogy a bombát máshogyan kell megépíteni, mint ahogyan körülötte mindenki gondolja. Természetesen titkolnia kell a felesége, Liza (Olivia Williams) előtt is , hogy mivel foglalkozik.

Lizának más szempontból is érdekes a szerepe, mert a botanika doktora, de nem engedik neki, hogy dolgozzon, ami komoly konfliktusok forrása lesz a történetben.

A másik főszereplő Charlie Isaacs egy fiatal feltörekvő zseni. Feleségével Abby-vel érkeznek a táborba, kapcsolatuk csúcsán. A körülmények természetesen meglehetősen próbára teszik a házasságukat, és annak fokozatos erodálódását követhetjük végig.

manhattan - abby

A főszereplők és a mellékszereplők karakterének ábrázolása is zseniális, természetesek, semmi szappanopera jelleg. Az egyetlen negatívumot a karakter ábrázolás kapcsán a tudósok esetében tudom felhozni. A tudós karakterek nem elégé “tudósosak”, a legtöbbüket inkább a Mad Men-ben tudnánk elképzelni. Kivételt ez alól leginkább Oppenheimer ábrázolása jelent, bár róla tudjuk, nem fiktív személy.

2014 egyik legjobb főcíme

A Manhattan egyéb érdemei mellet nálam a 2014 legjobb sorozat introban is nyert (a True Detective és a Halt and Catch Fire mellett). A design az Imaginary Forces munkája:

Történelmi hitelesség a Manhattan-ben

Nagy hiba számon kérni az ilyen alkotásokon, de azért van itt pár kisebb nagyobb bökkenő, ami szóvá tennék a történelmi hűség kapcsán. De főleg azért teszem ezt, mert a valóság sok esetben cifrább a Manhattan terv esetében is, mint a fikció.

lose talk

Például nem csak Los Alamosban zajlottak a valóságban a kutatások, hanem Amerika szerte voltak egyéb titkos városok és rejtélyes épületek a projekt támogatására.

Akadnak kis sztorik a filmben, amelyek a valóságra épülnek. Például mikor az egyik tudós srác véletlenül plutóniumot nyelt, ami egy hasonlóan járt fiatal fizikus, Don Mastick esetén alapul. A valóságban állítólag szintén kivonták a gyomortartalomból a plutóniumot. Általánosságban a radioaktív egészségkárosodás hatásaikról vélhetően kevés ismeretük lehetett a Los Alamosban élőknek, a filmben ennek szemléltetése nem véletlen tehát.

Biztosan – egyébként elég gyenge lábakon álló – hazafiasságom mondatja velem, de kissé zavart, hogy egyetlen egyszer sem hangzott el Teller Ede, vagy Szilárd Leó neve, az utóbbi Einsteinnel közösen írt levele alapozta meg a Manhattan tervet, szóval valahogy elférhetett volna a sztoriban.

Érdemes megnézni a sorozatról készült dokumentum filmet, a “Manhattan: Beyond the bomb”-ot mert nemcsak a sorozatról, hanem általánosságban a Manhattan tervről elég érdekes infók hangzanak el. Például, az egyik tudós gyereke meséli el, hogy apját, aki feltehetően matematikus volt, arra kérték hogy számolja ki, mennyi az esélye hogy az első atomrobbanás lángra lobbanthatja az atmoszférát. Kiszámolta, hogy az esély 1 a 10 000-hez.

Mindenesre a történelmi hitelességtől eltekintve egy átlagtól jobb dráma sorozatra számíthat, aki talán túl szőrszálhasogató kritikám ellenére végignézi a Manhattant. Az első évad vége hagyott néhány nyitott kérdést: nem véletlenül, várhatóan idén érkezik a folytatás.

Our Rating

8 Rendezés

8 Színészi játék

9 Fényképezés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.