Ki nézze meg A szürke ötven árnyalatát?

Röviden: Nézd meg: Ha olvastad legalább az első kötetet. Ha szereted a romantikus sztorikat némi fűszerezéssel. Ha láttad a The Fall-t és bejön Jamie Dornan beteg tekintete. Ne nézd meg: Ha nem olvastad a könyvet és nem is érdekel. Plusz persze, ha pasi vagy, akkor ne engedj a barátnőd unszolásának, mert kínos is lesz és nagyon fogsz rajta szenvedni.

Trailer itt

The Fall

Én ezért néztem meg:

Annyi kritika figyelmeztetett, hogy ne merd megnézni a Szürke ötven árnyalatát, de ha már végigolvastam mind a 3 kötetet, naná, hogy kíváncsi voltam. Nem kritikus, hanem tipikus női szemmel olvastam a könyvet és néztem a filmet és sikerült úgy ahogy kibontanom a nagy talányt.

A könyv egy közepesen megírt az átlagnál egyel jobb sztori, de akkor mégis mire fel ez a nagy felhajtás, hogy tudták átforgatni kasszasikerré? 

fifty-shades-of-grey-dakota-johnson-lips

Előzetesen: tavaly nyárig egyáltalán nem érdekelt ez a (már taszítóan) felkapott könyvsorozat, de aztán belefutottam a trailerbe. Átlagosnak induló sztori egy új csavarral: itt a pasi most nem vámpír, csak egyszerűen beteg szokásai vannak.

Nézzük a könyvet: Az első fejezetek tényleg fájdalmasak. Az írónő stílusa az átlagosnál is gyengébb, ezt meg kell szokni. A felszínes stílus viszont mégis egy izgalmas történetet sejtet, amikor megismerjük a két főszereplőt, onnantól már sodródunk az eseményekkel. Az első könyv tényleg letehetetlen ( a többiről inkább hallgatok), még ha látjuk is hibáit. A párbeszédek bénácskák, sok a hatásvadász túlzás, mégis van benne valami. De mégis mi?

Nem tud nem eszembe jutni a szintén a hasonló nagyot robbanó Alkonyat, amikor a srác első látásra belebolondul a lányba. Meghűl a levegő, leveri a víz, az első pillanattól a rabjává válik – de persze nem lehetnek együtt. Ismerős, nem igaz? Bár a való életben nem történik ilyen, de mégis ez a nők titkos vágya, hogy valakinek szikrát szórjanak a szemei, amikor először meglátja. Ha pedig már az a valaki már totál odavan érte, vegyen neki kocsit, vigye el egy körre a helikopterén és persze szervezze a programokat. Az “enyém vagy és senki másé” hozzáállás a kapcsolat elején még izgalmas lehet, de a könyv ezen jócskán túlmegy.

Több felállásban láttuk már igazából ugyanezt a sztorit, de mivel maga a “szadomazó, birtokló romantika” csak nagyon felszínesen van jelen (0 hiteles lélektani háttér, csak némi játék, hogy hozzon valami az újat az amúgy romantikus regény), így simán elértek egy nagy réteget, akik szeretik a “nem lehetek veled, de bármit megteszek érted” vonalat. A könyv nagyon egyszerű érzelmeket ad át, amiben a főszereplők minden porcikájukkal vonzódnak egymáshoz és pluszban betekintést nyújt egy olyan világba, amit még nem sokan vállaltak sem könyvben, sem filmben. Na és itt jön az a pont, hogy oké, ez végre valami új, de miért csak a felszínt kapargatja? Így megmaradt egy rózsaszín szappanbuborékban, amire egy jó nagy női közönség rákattant.

fifty-shades-of-grey-trailer

A fiilmről: Beültünk a moziba a következő mintával: 1, aki olvasta és imádta mind3 könyvet 2, aki olvasta, de nem győzte meg rajongásig (ez lennék én), 3, aki csak az első kötetet olvasta és még 2-en, akik még csak nem is tudták, hogy miről is szól a könyv/film.

Több kritikát megnéztem és alapból azokkal értek egyet, akik szerint ez egy jó sztori lehetett volna, de nem lett az. Nyilván az írónőnek sincsenek tapasztalatai, ellenben sok romantikus filmet nézhetett és jó volt a gondolat, hogy hozzon valami újat. Nekem a film pontosan hozta, amit a könyv alapján vártam. A párbeszédeket egy az egyben a színészek szájába adták, a főszereplő Ana-t játszó Dakota Johnson pedig még meglepetést is okozott. A könyvben elég sótlan és erőltetetten bénácska, a filmben pedig a színésznő zsigerből hozta az elesett, de közben gúnyosan vicces(ebb) karaktert. A leírások alapján nem vártam túl sok erotikát, de egy jelenet igazán jól sikerült, amit Beyoncé zenéje tett tényleg izgalmassá. Sok kulcsjelenetnek csak a fele került be a filmbe, így voltak poénok, ami csak azoknak szólt, akik olvasták a könyvet.

A végeredmény: akik nem olvasták a könyvet, nem kaptak kedvet hozzá. Olyan, mintha ez csak a már megszerzett rajongóknak szólt volna, ami nem a legjobb stratégia, de én simán beülök a 2. részre is (és az is, aki csak az első kötetet olvasta). Mivel már annyi negatív kritikát olvashattunk, igyekeztem optimistán hozzáállni a filmhez és nekem nem is volt csalódás. A pasi vizuálisan jó, a lány hihető, az alap történet attól még persze abszurd. Azt hiszem az is sokat elárul, hogy a film végén a fél terem nevetésbe tört ki, miközben drámai befejezést szántak neki.

Hát, akárhogy is, ezeket az érdemeket nem vitathatjuk: a legtöbb eladott jegy 18+-os filmre, a legtöbb elővételben eladott jegy február hónapban és a legtöbb eladott jegy Valentin napra. Én várom a folytatást!

Öt csajos sorozat, ami még érdekelhet

5 csodasorozat csak nőknek, aminek nagyon fáradtan is nekiláthatsz.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.