Nem értem miért, de valamiért nem ismerik a Kegyetlen táncot. A trailer is sajnos elég lapos, mégis adtunk neki egy esélyt – és milyen jól tettük. Aki szereti a kicsit elborult, de magával ragadó sztorikat, akkor ezt se hagyhatja ki. Soroljuk is, hogy miért.
Rémült őzike szemek, kislányos báj és egy túlérzékeny lelkivilág – Claire hiába profi, a piszkos balettvilág nehezen fogadja be a tiszta lelkű lányt. A zaklatott múltú tehetség nem hagyja magát, miután bejut New York egyik legrangosabb tánciskolájába, naponta vívja meg harcait könyörtelen tanárával, irigy táncostársaival és saját megfelelési kényszerével, ráadásul az önpusztítás sem áll tőle távol. Részről-részre tárul fel előttünk egy sejtelmes múlt fájdalmas részletei és még így maradnak olyan szálak, amire csak félig kielégítő válaszokat kapunk. A sorozatban van drog, szex és erőszak is jócskán, de a kiváló táncjelenetek mindig finomítanak kicsit az összhangon.
A Claire-t alakító Sarah Hay a való életben is táncol, őt korábban a Fekete Hattyú című filmben láthattuk. A 8 részes minisorozatot a Breaking Bad egyik társírója, Moira Walley-Beckett álmodta képernyőre, koreográfusnak és tanácsadónak pedig az Amerikai Balett Színház első számú táncosát kérte fel.
Miért szerettük?
- Claire annyira jó táncos, hogy az is élvezi a táncjeleneteket, akit egyébként untat a balett. Maga a karaktere is igen erős, olyan mint közülünk bárki: olykor elgyengül és darabjaira hullik, aztán feláll és felveszi a harcot a kegyetlen tempóval és irigyeivel – akikből sajnos több jut, mint barátokból.
- Drámai, sötét és beteg, emiatt nem tetszhet mindenkinek. Én nem láttam még ebben a kategóriában – a Fekete Hattyún kívül – ennyire mély töltöttségű sztorit, amiben ilyen kendőzetlenül látjuk az emberek legijesztőbb gyengeségeit. Mivel maga a főszereplő is sérült, ezért minden negatív történést még fájdalmasabban élhetünk meg, az pedig csak a ráadás, hogy mennyi gyomorforgató dolog történik (ténylegesen?) a balettvilágban. Nem mondom, hogy ettől az erős drámai hangtól lesz igazán megszerethető, de az biztos, hogy nem tud nem hatással lenni az emberre.
- A főszereplőn kívül majdnem minden mellékszereplő negatív figura, de az biztos, hogy így vagy úgy, de egyikük sem teljesen normális. Kedvencem Romeo, a félőrült hajléktalan, aki egy nagyon izgalmas színfolt. Emellett sok szereplő magánéletébe nyerhetünk betekintést, mindegyiküket az elérhetetlen tökéletesség hajtja, amiért simán veszélybe sodorják a kapcsolataikat, sorsukat, az egész életüket.
- Mivel elérhető az HBO GO-n, ezért kényelmesen végigdarálható, tipikusan „csak még egy részt” típusú sorozat.
Őszintén bánom, hogy csak egy minisorozatnyi lett belőle, hiszen az a profizmus, amit például a táncjelenetekbe fektettek, nagyon hiánypótló a jelenlegi sorozatok között. Ajánljuk!
