A Netflix új horror sorozata átértelmezi a műfajt: érzelmileg kikészít, vizuálisan elvarázsol.
Mostanában nem sok horror sorozatot nézünk. Fogalmam sincs mi ennek az oka, hiszen az utóbbi években számos népszerű széria került ki ebből a műfajból is, mint például a Walking Dead, vagy az American Horror Story (habár ez utóbbi nem feltétlenül klasszikus horror). Kissé kétségtelenül ódzkodunk annyiban a műfajtól, hogy gyakori az ilyen történetekben az emberi dráma és a karakterábrázolás elnagyoltsága, ráadásul a misztikus szál előre látható sémákat követ. Magyarán több a zsé kategóriás alkotás, mint a minőségi darab.
Azonban némi érdeklődés mindig maradt bennem a műfaj iránt, hiszen például 16 éves koromig bezárólag az összes itthon elérhető Stephen King regényt elolvastam, s néhány klasszikus filmes adaptációnak, mint például a Kedvencek Temetőjének mindmáig nagy rajongója vagyok. Valószínűleg ez a személyes háttér az oka, hogy a horror, vagy kísértet filmek és a sorozatok kapcsán eléggé magas elvárásokkal viseltetek, és fontosabbnak érzem az emberi drámát még ezekben a misztikus sztorikban is, mint magát a természetfölötti kontextust.
Így nem mondanám, hogy a Netflix új horror sorozatának a The Haunting of Hill House-nak a trailere elsőre berántott. Végül ironikus módon éppen Stephen King tweetje, aminek hatására adtunk egy esélyt a sorozatnak, ami végül totálisan függővé tett mindkettőnket, és 2 nap alatt ledaráltuk a 10 órás remekművet.
THE HAUNTING OF HILL HOUSE, revised and remodeled by Mike Flanagan. I don’t usually care for this kind of revisionism, but this is great. Close to a work of genius, really. I think Shirley Jackson would approve, but who knows for sure.
— Stephen King (@StephenKing) 2018. október 17.
Máshogyan zseniális, mint a regény
A Netflix 10 részes showja Shirley Jackson azonos című, 1959-ben írt regénye alapján készült, de ez már a sokadik feldolgozása a történetnek. Viszont akik olvasták, úgy nyilatkoztak róla, hogy a mostani sorozat sztorija csak nagy vonalakban hasonlít a regényhez. A filmes adaptációk ráadásul eléggé gyatrán sikerültek, így talán az író/rendező Mike Flanagan részéről nem is volt rossz ötlet, hogy új narratívát alkotott a sorozathoz.
A Netflixes verzió középpontjában egy család áll, annak 5 gyermekével, akik egy hírhedt kísértetházban töltötték gyermekkoruk egy részét. Eddig a klisé, a csavar, hogy a sorozat két idősík között ugrálva azt meséli el, hogy felnőttként miként néznek szembe a démonaikkal, amik így vagy úgy, de végül mindig a házra vezethetők vissza. Összességében a The Haunting of Hill House egy megrázó családi drámát mesél el, a veszteség és a tragédia tartós hatásaival foglalkozik.
A sorozat ugyan nem követte szigorúan Shirley Jackson művét, mégis úgy tűnik nagyon törekedtek a helyes egyensúly megtalálására a félelem és az érzelem között, így a regényszerű jelleg végül mégis megmaradt.
Egy félresiklott család drámája
Elkerülhetetlennek érzem, hogy részletesebben is beszéljek a történetről és a karakterekről. A The Haunting of Hill House Netflixes verziója a Crain család drámai életét meséli el. Hugh az apa, Olivia az anya, és ahogyan említettem van 5 gyermekük. 25 éve egy nyárra a Hill House-ba költöztek, hogy felújítsák, majd jó pénzért értékesítsék a házat. Legalábbis ez volt a terv. Valami azonban ezen a nyáron nagyon félresiklott, Olivia meghal és a gyerekek egész hátralévő életükben tele lesznek feszültséggel és maguk után vonszolják lidérceiket az itt töltött idők nyomán.
A legnagyobb gyermek Steven, akiből felnőttként egy amolyan “természetfeletti szkeptikus” és regényíró lesz, és családjának történetét egy bestseller könyvben el is meséli.
Shirley egy temetkezési vállalkozó, aki a hivatását vélhetően azért gyakorolja, hogy némi kontrollt gyakoroljon a halálra és a veszteségre, amelyet gyerekként tapasztalt.
Theodora egy gyermekere szakosodott terapeuta, de egyébként képtelen bármilyen értelmes személyes kapcsolatot kialakítani.
És ott vannak még az ikrek, akiknek a legtöbb jutott a Hill House-i rettenetből. Luke egy küszködő szenvedélybeteg, aki egész életét a Hill House emlékek elől történő meneküléssel töltötte. És végül Nell, aki a közelmúltban ismét elkezdte látni a Bent-Neck Lady-t, gyermekkora halálosan rémisztő kísértetét. Az ő története a legfélelmetesebb és legmegrázóbb egyben, ami nekem örökre beégett az agyamba.
Egy újabb családi dráma felnőttként is összehozza a testvéreket, amikor egyrészt kénytelenek szembenézni azzal, hogyan ártottak egymásnak az évek során. Másrészt újra felteszik a kérdést, hogy valójában mi történt a Hill House-ban, amikor gyermekek voltak?
A horror új időszakába léptünk
A The Haunting of Hill House mostani verziójában a szellemek sokkal többet jelentenek pusztán titokzatos kopogásoknál.
“A szellem sok minden lehet” – magyarázza Steven (Michiel Huisman) az első epizódban. “Emlékezés, álmodozás, titok, gyász, düh, bűntudat.” Ezekkel pedig remekül játszik a sorozat, például olyan visszatérő témákkal, mint a mentális betegségek, a titkok.
Hogy a The Haunting of Hill House lenne a horror sorozatok Breaking Badje? Nehéz megmondani, de az bizonyos, hogy csodálatosan rezonál az új idők szelére, amikor a “szellem” kifejezés egészen más jelent mint egykor, a félelem és az emberi érzelmek érdekes koktélját kínálja, amiből bódultan fogsz feltápászkodni.
